Első összefüggő magyar írásos emlékünk a Halotti beszéd. Ezt tudja mindenki (UGYE???:)), talán még az idézet is dereng a régi szép gimis évekből: "Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur és homou vogymuk..."

Ráakadtunk ennek a hulladékos verziójára, ami egyszerre nagyon mulatságos, mégis kicsit arcpirító... Mert bizony por és hamu vagyunk, s azóta sem javultunk egy paraszthajszálnyit sem!

A legelső hulladékkezeléssel foglalkozó joganyag a "Fogarasi Felső széknek Prothocularis Articuliissinak rendben való írása, mellyek ab anno 1638 emanáltattak". A rendelet így szól:

Az patakokban, kik Városson által follynak, semmi némű rusnyaságot önteni, szemetet belé hánni, ganét reá hordani, árnyék széket reá tsinálni, bőröket benne ásztatni, bélt, moslékot, dögöt, és rusnya ruhákot szapulláson kívül ne mossanak se ne ásztassanak. (...) mellyekben ha valaki deprehendaltatik, először egy forintra, másodczor 2 forintra, harmadczor 3 forintra et. Sic consequentet totis quoties büntessék meg.

(Zöld Hangok, 1999. 4/2. szám)

Azóta felkúsztunk 100.000 forintos minimális büntetésig, de valahogy nem változik semmi. Rusnyaságot önteni, szemetet belé hánni talán mégjobban tudunk, tökéletesedtek a módszerek, de nőtt az input is! Magyarországon ma 15.000 elszemetesedett terület van, amiből sokat eltakarítottunk már. De vannak akik így szeretik! Szóljon hát nekik ez a cikk, s küldöm ezt a "reklámfotót" is az Ócsai Tájvédelmi Körzetből!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.