Méhek végveszélyben!?

2011.04.29. 12:56

Az utóbbi években újra és újra felröppen a hír a méhek pusztulásáról. A minap aláírásgyűjtő e-mailt is kaptam, miszerint írjuk alá most a petíciót, mert a méhek végveszélyben vannak… Persze aláírtam, de gondoltam most már utánajárok ennek a méhveszélynek, a napokban ünnepeljük úgyis a MÉHEK NAPJÁT! 

 

Kép forrása: wikipédia

Amit hétköznapi emberként érzékelhetünk, hogy nő a méz ára, pár helyen nem is lehet már kapni, illetve a természetvédők kongatják a vészharangot és figyelmeztetnek, hogy ha a méhek eltűnnek, mi emberek is nagy bajban leszünk! De hogy egy elfogadott forrást is említsek, egy Einsteinnek tulajdonított jóslat szerint (igaz sokan városi legendának tartják), ha a méhek eltűnnek, az emberi fajnak négy éve van hátra a kipusztulásig. Ezt úgy kell értelmeznünk, hogy a méhek, a szarvasmarhák és a sertések után a harmadik legfontosabb haszonállatnak számítanak, mert a legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszertermelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől! Egyszerűen kifejezve, ha nincs méh, nincs kaja!

A pusztulás okát sokan a mobiltelefonok hullámainak hatásában keresik, de vannak, akik betegségekről (Nosema-fertőzés, különböző bénulást okozó vírusok-ABPV), élősködőkről (méhatka - Varroa sp.), vegyszerekről, élőhely-beszűkülésről és a sokszínűség csökkenéséről (nagy homogén mezőgazdasági táblák) beszélnek. Nyilván mindegyik közrejátszik, de a fő okot nehéz meghatározni. Egy azonban biztos: Mi emberek oly mértékben avatkozunk be a természeti rendszerek bonyolult világába, hogy ennek következményeit még nem is sejtjük, sőt, az intő jeleket is gyorsan semmisnek tekintjük, és úgy teszünk, mintha mi ártatlan emberáldozatok lennénk egy inka Tollas kígyó (Quetzalcoatl) szertartáson.

A méhek problémája tehát a mi problémánk is, mivel ezek a csodás lények megközelítőleg 20 000 ismert fajjal rendelkeznek, állapotuk pedig alapvetően befolyásolja létfeltételeinket. A világon is egyre kevesebb a méhészet, hazánkban ennek ellenére egyre többen foglalkoznak ezzel a becsületes és embert próbáló mesterséggel – tudtam meg Csáky István méhésztől. Csáky úr további érdekességekre hívta fel a figyelmem, miszerint a tavalyi időjárás méztermelés szempontjából sem volt jó, ezért is kevés a méz a boltokban.
A magyar méz minősége egyébiránt nagyon jó és szigorúan ellenőrzött, az egyik legmegbízhatóbb élelmiszernek számít. Hazánkban 15-20 fajta mézet állítanak elő. Hungarikumnak számít a kevésbé ismert - enyhe vérnyomáscsökkentő hatású - selyemfűméz. Érdemes még tudni, hogy az európai méz jelentős részét hazai méhek gyűjtik, s nagy igény van külföldön akácmézünkre! Magyaros jellegzetesség, hogy mézfogyasztásunk a fent említett tények ellenére mindössze 0,5 kg körül mozog fejenként, ami alacsonynak mondható.

Megkértük egy közeli jó ismerősünket (Paál Attilát) írjon pár sort a hawaii-i/trópusi gyakorlatról:

A méhészkedés a trópusokon sok meglepetést tartogat egy hazai, mérsékelt égövi méhész számára. Az első nagy különbség nyilván, hogy (jó esetben) egész évben lehet termelni. Az itthoni max fél évhez képest ez minimum dupla hatékonyságot jelentene. Igen ám, de a károsítók is egész évben kedvükre kínozhatják a méheket. Ami mondjuk a varroa atka esetében nagy gond. Magyarországon a védekezést rendkívül megkönnyíti az ősz végi téli fiasítás-mentes időszak, amikor 1-1 jól irányzott kezeléssel teljesen atkátlanítani tudjuk a méheket. Trópusi klímán folyamatos védekezés és folyamatos fertőzöttség van. Nagy különbség még, hogy míg mi krajnai, ők olasz méhet használnak. Utóbbi jobban teljesít hordásban, de a hideget kevésbé tűri. A komoly tenyésztési munkának köszönhetően rajzási hajlamuk igen gyenge, ami megint csak könnyíti a munkát. A trópusi növényekről elmondható, hogy vontatottabban virágoznak, mint a mérsékelt öviek. 1-1,5 hónapig is elhúzódhat egy-egy honos faj virágzása. Összességében a trópusokon eredményesebben lehet méhészkedni, de nagyobb odafigyelést igényel.
Szociális tekintetben csak Hawaiiról ejtek szót, hiszen csak itt voltam személyesen is. Az őslakosok nagyon félnek a méhektől. Valószínű ennek kulturális okai vannak. Amikor kiderült, hogy méhész vagyok rendszeresen megkaptam, hogy beteg vagyok és miért nem keresek valami rendes munkát... Az amerikaiak viszont meglátták az üzleti lehetőséget benne és több nagy méhanya nevelő vállalkozás is működik. Az alkalmazottak nem helyiek, az őslakosok félnek, az amerikaiak nem akarnak ilyesmit dolgozni. Rendszerint a Fülöp-szigetekről, Brazíliából esetleg Európából származnak különböző csereprogramokon keresztül.

Holnap van (április 30. – szombat) tehát a méhek napja, melynek a fő üzenete az, hogy vigyázzunk eme törékeny lakótársunkra, ha másért nem hát azért – Drága, önző embertársaim -, mert nagyban függünk tőlük! A méhtársadalom szerepét a táplálékláncban már az amerikai gettókban is megénekelték, ez a szép nóta pl. a beporzás és a propolisz jelentőségéről szól:


A bejegyzés trackback címe:

https://varacsk.blog.hu/api/trackback/id/tr982864494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.