Kifolyik az arany az ujjaink között (1. rész)
2010.06.03. 09:00
Nem vagyok vízügyi szakember, de tanulmányaimból és érdeklődési körömből kifolyólag konyítok valamit a vízgazdálkodáshoz, vízrajzhoz, illetve ahhoz, hogy a víz maga pár éven belül a legfőbb értékké lép majd elő.
Ennek ellenére azt látom, hogy minden évben az újdonság erejével hat, hogy árvíz van. Pedig ez nem árvíz, hanem csak a szokásos pár száz év alatt megszokott víztömeg vonul át országunkon (az idei özönvizet leszámítva):
"A magyarországi folyókon évente két jelentősebb árhullám vonul le. A kora tavaszi (márciusi) árvizet az alpi-kárpáti, valamint a hazai hóolvadás okozza. A kora nyári árvíz (zöldár) a nyár eleji csapadékmaximummal van kapcsolatban."
(Magyar földrajz: http://elib.kkf.hu/hungary/magyar/geography/HUN.htm)
Ennek mennyiségébe beavatkozni nem tudunk, hiszen a folyók eredőpontjai és komolyabb vízgyűjtői nem országunk területén fekszik. Érdemes ehhez tudni, hogy a víztömeg 16 folyón érkezik be kis hazánkba és mindössze 3 folyón távozik! Az országba belépő vízfolyások átlagos hozama összesen 114 km3/év, az országot elhagyóké 120 km3/év, tehát több víz hagyja el országunkat, mint amennyi beérkezik! (Forrás: KVM, KSH: Vízkészleteink használata és védelme. Budapest, 1989.; http://www.vkki.hu/index.php?mid=345)
Ebben a vízrajzilag és geopolitikailag érdekes helyzetben (ami azért érthető a Kárpát-medence jellegzetességéből), mi mindent megteszünk, hogy a belépő vizeket a lehető leggyorsabban levezessük… Miért is?
Miért nem raktározunk az aranyat érő kincsből az aszályos hónapokra? Víztározók építésére volna szükség, esetleg újabb halastavak létesítésére, de szerintem elsősorban a természetes árterületeket kéne "visszaadni" a természetnek. Ahogy az régen működött: fokgazdálkodás! Ehhez ismerjük a régi lápos területeket (lsd. pocsolyatérkép!), illetve feltérképeztük, mely esetekben érdemes feladni a rossz termőterületeket, ahol nem érdemes/hatékony termelni:
Miért nem takarítjuk ki a földek melletti árkokat, amik arra szolgálnának, hogy elvezessék a belvizet? Én pl. el tudnám képzelni, ahogy elítéltek (főleg akik a magyar társadalmat károsították meg: visszaélés, lopás, sikkasztás, stb.) gyönyörűen takarítják az árkokat, ahelyett hogy tévéznek és diplomáznak a tisztes állampolgárok pénzén. Kisebb lenne az árvíz/belvízkár, elrettentőbb a büntetés. Ez szerintem kettő légy egy csapásra.
Érdemes amúgy megfigyelni az útszéli árkokat országszerte... Több méteres rekettyés(!) mindenütt, teljesen benőve. (Ki mondta, hogy hozzatok ennyi rekettyést!???)
(tubi kontinyúd…)
Szerző: MrSzelektiv | 1 komment
Címkék: környezetvédelem ivóvíz árvíz vízcsepp fokgazdálkodás belvíz fenntarthatóság szennyezett ivóvíz környezeti válság
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
okopiacter 2010.06.03. 23:19:20
De azért valahol vacak lehet szegény sínylődő raboknak is, meg ne szakadjon a szívem értük! Egész nap a TV előtt kell unatkozniuk! Azért milyen ócska egy élet lehet! Ahogy belelátok néha, sajna, hogy rokonok miket néznek, szerintem egyik-másik műsort elég nagy bünti lenne végignézni! De most komolyan! Régen még volt jó vagolyó, kenyér és víz, meg kőbánya, igazi rabélet, miegyéb, most meg csak trash TV! Képzeld el, mi lenne, ha évekig M-Showt kéne nézned, nonstop és hasonló színvonalú műsorokat! :))) Nekünk tuti ez lenne a legnagyobb kínzás!
Na, de viccet félretéve, egyetértek a dologgal, hogy pár dolgot kicsit másképp kéne csinálni ebben az országban, nem csak vizügyek terén. Fel kéne már ébredni! Legalább ez a helyzet észre téríthetné már az emebereket. És akkor még mindig csak a fizikai aspektusnál tartunk! Mármint, az özönvíz-szerű esők és árvizek fizikai, ésszerű okainál...
Utolsó kommentek