Először is az örök téma: mi a franc az a hekk? Egyesek szerint létező halfaj, megint mások szerint ez csak egy gyűjtőnév, melyet a közönséges tengeri halakra alkalmaznak.

Az igazság az, hogy ez egy tőkehal faj, melynek tudományos neve Merluccius merluccius (Linnaeus, 1758) és itt egy lista a szinonímáiról, meg itt egy a köznapi neveiről. Ebből is látszik, hogy nemcsak kishazánkban népszerű ez a halfajta, hanem az egész európai, ázsiai térségben, de talán a Földközi-tenger vidékén a legismertebb. Könnyű kitalálni, hogy miért... Többek között ott halásszák. Meg Norvégiában, Argentínában, Chilében, Portugáliában, Franciaországban és még sorolhatnánk.

A Merluccius előfordulása a régiónkban (fishbase.org)

 Íme egy élő példány! (Fotó: fishbase.org)

Hogy került ide kis hazánkba? Német pajtásainknak köszönhetjük elterjedését, ugyanis amikor a Balatont ellepték az NDK-s turisták, jött velük a tengeri halra való igény is. Mivel a hekk olcsó is volt, plusz könnyen beszerezhető, így hamar elterjedt. A másik ok, amiért a hekk beszivárgott az életünkbe, az a hetvenes évek keszeghiánya volt. Egyre kevesebbet fogtak ki, mire az ára az egekbe szökött. Ellenben a Seehecht, azaz angolul Hake, olcsó volt, így a balatoni halsütödék rákaptak és egykettőre népszerűvé tették az addig a magyarok számára ismeretlen tengeri halat.

A sütni való hekk fagyasztva, nagy tömbökben érkezik Argentínából ésvagy Chiléből, tehát egyértelmű, hogy milyen sok energiába kerül, míg az asztalunkra kerül. Argentína megközelítőleg 12 000 km-re van tőlünk, a szállítás során pedig végig hűteni kell, tehát el tudjuk képzelni, hogy ez mekkora környezetterhelés jelent...

Fagyasztott hekkek - min. 12 000 élelmiszerkilométerrel bírnak

(Fotó: africa.tradeholding.com)

Mi a helyzet a keszeggel? Miért nem olyan népszerű, mint a tengeri fajtársa? Sok embert megkérdeztem, majdnem mindig ez volt a válasz: szálkás... Ennyi lenne? Ezt irdalással és átsütéssel ki lehet küszöbölni. Ellenben a keszeg (no és a kárász) valódi hungarikum és nem utazik át a fél világon, ezzel óriási ökolábnyomot generálva. A hekknek csak egyszerűen jobb a híre, makulátlan fehér húsa van és nincs szálka benne. De azt elfelejtjük, hogy honnan jön. Azt is elfelejtjük, hogy a magyar halak is vannak olyan finomak, mint a hekk. 

 Sült keszeg (Fotó: malackaraj.blog.hu)

A halsütödék véleménye: a hekk olcsóbb. Nagy tömegben a keszeg is az lenne, de így, hogy alig van rá igény, így bizony valóban drágább, mint a dél-amerikai társa. A büfékben viszont így is olcsóbban tudják eladni. A sajkodi büfében a keszeg 250 HUF/10 dkg, míg a hekk 300 HUF/10 dkg.

Mi a tanulság? Fogyasszunk sok halat, mert az egészséges és persze magyar halat fogyasszunk lehetőleg, hogy az ökolábnyomunk se legyen az egekben és ezzel is támogassuk a magyar gazdaságot. Megérdemli a keszeg, hogy elnyerje méltó helyét az étrendünkben, mert ugyanolyan finom és tápláló, mint a messze halászott hekk barátunk.

Forrás: fishbase.org, diningguide.hu, malackaraj.blog.hu, hvg.hu, sajkodi büfé

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.