Tök község (Pest megye) szőlőhegyén évente 1-2 alkalommal kedvesen füstöl a domboldal. Miért? A komposztálónak tűnő halmok valójában arra várnak, hogy intézményesített barbárok felgyújtsák. Ez a szabály Budapesttől 20 km-re. És a nyakashegyi tájvédelmi körzettől 500 méterre. Akkor mi értelme más településeken az égetési tilalomnak? Mit erőlködjünk?

Miről is van szó tulajdonképpen? Az önkormányzat összegyűjti a faluból a zöldhulladékot – a közterületeken megmetszett fák ágait, a lakosság által összegyűjtött zöldjavakat és ahelyett, hogy egy központi komposztáló helyre szállítanák, inkább meggyújtják… Miért? Szerintünk leginkább lustaságból, ugyanis a pénz nem lehet akadály. Egy régebbi cikkünk is hasonló húrokat pendít a tarlóégetéssel kapcsolatban.

A hatalmas kupacok ott parázslanak még 3 napig, mert ugye frissek, vizesek, tehát égés helyett inkább füstölnek és szép nagy füstfelhőbe burkolják az egész vidéket. A helyszín pedig ugye a Zsámbéki-medence, melyben szépen megül a füst, ha nincs szél: „Hát, szélvédettnek szélvédett, de megmarad a büdös is...!” (mondaná erre Hofi a diliházas jelenetben). És mondani se kell, hogy milyen hatással van ez az emberi szervezetre és a környezetünkre nézve.

Na jó, de mit tud csinálni egy önkormányzat, egy község, hogy megszabaduljon több 100 kiló zöldhulladéktól? Annyira egyszerű, hogy le sem merem írni: k o m p o s z t á l á s. Remélem senki számára nem ismeretlen eme kifejezés és tisztában van mindenki az előnyeivel. Egyszerű az eljárás: fogjuk a leveleket, ág nyesedékeket, venyigéket és egy rácsos komposztálóba tesszük bizonyos sorrendben (nem bonyolult), időnként ránézünk és nem hagyjuk teljesen kiszáradni. Vagy szólunk a profiknak: komposztmester

Mit nyerünk? 1 év múlva a szerves trágyánál is hosszabb hatóidejű, talajszerkezet-javító, sötétbarna vagy fekete, magas humusztartalmú, föld illatú morzsás anyagot. Amit akár el is adhat az önkormányzat, ezzel kiegészítve a község kasszáját, de a polgármester is hasznosíthatja a saját kertjében, vagy a környező termőföldeken is fel lehet használni. És meglepő, de nem kerül pénzbe. Sőt, pénzt takarítunk meg! És még piciny, szeretett községünk is elmondhatja majd magáról, hogy fenntartható módon kezeli a zöldhulladékot...
Talajjavító hatása pedig a mostani időkben különösen jól jön, ugyanis a talajdegradáció üteme napjainkban látványosan megnőtt. Gyulai Iván előadása szerint Európában 17x gyorsabban degradálódik a talaj, mint újul meg.

(A 3. rész közepétől van szó erről, de addig is témába vág az előadás)

Lesz egy határ, amikor már semmi nem fog tudni ezen segíteni és elsivatagosodik vagy épp elszikesedik majd a talaj a lábunk alatt. Főleg, amíg lustaságból nem teszünk semmit ellene.

Íme egy üdítő példa arra, hogy akár a város közepén is lehet komposztálni, csak elhatározás kérdése az egész.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.