Érdekes párhuzamok a „mélyen szántó”, génmódosító Monsanto és a háborúban használatos vegyszerek között a mai Ökoterroirban… Érdemes elslattyogni egy Nemzetért az árushoz. Mellette olvasható egy 470 hektárra kiterjedő génmódosított kukoricatábla megsemmisítése, „GMO-mentes” országunkban. De addig is itt a múlt heti ökoterroir Hegyi Zoltán tollából: Fanfárok

Magyar Nemzet - 2011. 07. 06. - Ökoterroir - Hegyi Zoltán: Fanfárok. A régebbi cikkek itt találhatók: http://mn.mno.hu/portal/mnkornyvedelem

Már szinte hozzászoktam a különböző hulladékokkal „díszített” állatok képéhez, de élőben még úgy néz ki hatással van rám az új trend… A képen látható galambot a Millenáris parkban fotóztam, szerencsétlennek a fejére szorult egy Mc Donald’s-os pohárnak a műanyag teteje. Borzasztó látvány volt, úgy nézett ki, mint a műtét utáni kutya védőgallérral:

Eszembe jutottak az óceánjainkon úszó szemétszigetek és a kis hazánkban található 15.000 elszemetesedett terület. Már-már kardomba dőltem, amikor azt látom, a galamb valamit csipeget plasztik gallérjából. Hát kérem, a gallérjában lapult egy kenyérdarab, amit totyogás közben tudott csipegetni a lelkem. Mi ez, ha nem a Darwin által is kutatott adaptív evolúció jeles példája!? Darwin-pintyei is gyorsan alkalmazkodtak a változó környezethez, kérdés mi hogy vesszük majd ezt az akadályt?

 Egyik kedves olvasónk egyenesen a Kanári-szigetek legkeletibb tagjáról, Lanzarote-ról küldte a képeket. Köszönjük, Breki! :)

Kértük, hogy készítsen helyzetjelentést az ottani állapotokról, íme: „Az egész szigeten ilyen gyűjtők vannak, meglehetősen csúnyák, koszosak és öregek, mert itt kevesebbet költenek ezekre a dolgokra, mint otthon…” – jelenti Breki.

Itt azért álljunk meg egy pillanatra és értékeljük, hogy nálunk igényesebbek a gyűjtőedények és legalább színvilágukban idézik a Kanári-szigeteket! „A Kanári-szigetek főként a turizmusból él, ennek ellenére a hotelekben nem folyik szelektív hulladékkezelés. A mi részlegünk igyekszik szelektálni, de a hulladék cipelését is nekünk kell megoldani, a szálloda közelében nincs gyűjtő...”
Ebből látszik, hogy a Kanári-szigeten nem olvasták Jared Diamond Összeomlás c. könyvét, ami elég világosan kifejti és bemutatja, mely társadalmak tudtak/tudnak fenntarthatóan élni és melyek buknak el. A szigeteken élő társadalmak érzékenyebbek a környezet változásaira, illetve erőforrásaik is erősen limitáltak. A könyv nagyon hasznos ökológiai (rendszer) szemléletet közvetít, ajánljuk Mindenkinek!

Ha Neked is van esetleg külföldi szelektív gyűjtőkről képed, vagy bármilyen szelektíves/környezetvédelemhez kapcsolódó fotód, szívesen vesszük! Csak küldd a varacsk kukac gmail.com címre, ha van kedved kis leírást is röffenthetsz hozzá...

Magyar Nemzet - 2011. 06. 29. - Ökoterroir - Hegyi Zoltán: Vizeletminták. A régebbi cikkek itt találhatók: http://mn.mno.hu/portal/mnkornyvedelem

Tudtad, hogy Magyarországon több, mint 2-2,5 millió kutya van és ebből 50.000 él gyepmesteri telepen vagy menhelyen? És évente több, mint 100.000 kutya esik áldozatul az emberi faj kegyetlenkedéseinek.

Van akinek mindezek triviális dolgok, de sajnos többen vannak azok, akiknek halvány fogalmuk sincs arról, hogy mi fán terem az állatvédelem és milyen helyzetben van Magyarország. 

Nagy részük azért nem tud róla, mert nem akar. Sokkal egyszerűbb struccot játszani, hogy ne kelljen 1000 meg 1000 kiskutya szemébe nézni, akiket még ha csak közvetve is, de ő teremtett. A másik fele meg azért nem tud róla, mert ezek a dolgok kimaradnak az esti hírekből vagy a nagy weblapok kezdőoldalairól és egész egyszerűen nem találkozik a problémával sehol.

Tisztázzuk: 

- miért van annyi kóbor állat Magyarországon?

Magyarország élen jár a gazdátlan állatok számát tekintve az EU-ban. Nálunk még olyan téveszmék élnek, hogy ivartalanítás előtt a szukának szülnie kell egyszer (hogy miért azt ne kérdezd, nem érkezik válasz) és ami a bajt tetézi, hogy sokszor az állatorvos is bólogat erre, mert a kiskutyák után még több pénzt remél. Nálunk nem divat az ivartalanítás, pedig jó lenne, ha végre megvilágosodnának az emberek, hogy ha ivartalaníttatják a kutyusukat, akkor

a) a kutya nem fog nem várt almokat szülni, nem jöhetnek közbe "balesetek",

b) szuka kutyánkhoz nem fog beszökni 50 kan, nem fognak zajt csapni az ablak alatt (igen, van, akinek ez számít...no comment)

c) sok-sok betegségtől megóvjuk kedvencünket (prosztatarák/gyulladás, emlőrák, álterhesség, stb.)

d) és nem utolsósorban sokkal kezelhetőbbé válik ebünk, mert majd nem akar a tüzelő szuka után árkon-bokron keresztülfutni, autók elé ugrani, négy sávos utakon átrohanni és nem fog nekiugrani a többi kannak se...

És amit sok kutyatartó elfelejt: A kutya NEM a gyerekünk és a kölykei NEM az unokáink. Bármilyen tökéletesnek is hisszük a jószágunkat (nem az) és de aranyosak lennének a kölykök, azok a kicsik egyszer felnőnek és baromi nehéz jó gazdit találni nekik, még ha ingyen osztogatja is az ember. Öt eb etetése meg aztán pénztárcagyilkos egy tevékenység, plusz az oltások, chip... Bízzuk ezt a szakemberekre, a tenyésztőkre.

Mivel semmiféle törvény nem gátolja az állatszaporítók tevékenységét, így ez az ország a melegágya az olyan felelőtlen, meggazdagodást remélő kőbunkóknak, akik orvosi felügyelet nélkül hoznak le annyi almot szukáiktól, amennyit csak tudnak, nem törődve azzal, hogy beltenyészet alakul ki, mely miatt a kiskutyák hibás génekkel, öröklött betegségekkel születnek. A kölyköket idő előtt elválasztják és nem érdekli őket, hogy a vásárló vajon felelős gazdi lesz-e vagy az első nehézség után a kukában landol a csöppség. Durva, nem? És akkor a tartási körülményekre még ki sem tértem... A szukákat általában egy ketrecben vagy kennelben tartják és soha nem engedik ki, mert vagy terhes vagy kicsinyei vannak. Ha már nem tud szülni, mert kiöregszik, egyszerűen kivágják az utcára.

EZ az olcsó kiskutya ára. Így mindig elborzadok, ha esetleg valamely ismerősöm yorkit akar olcsón vagy nem tenyésztőtől akar vásárolni, mert drágálja. Ha már arra adom a fejem, hogy vásárolok és nem pedig örökbe fogadok, akkor szigorúan tenyésztőtől, aki odafigyel a kölykök egészségi állapotára és megválogatja a leendő gazdikat, hogy a kiskutyák a lehető legjobb kezekben legyenek. Drága? Az. De ha beteg lesz a kutya és orvoshoz kell vele járni, az is drága lesz. Ha már a vételárat sem tudja valaki kifizetni, akkor az orvosi költségeket hogyan fogja?

Ide tartozik még egy dolog: a fajtamentés. Én személy szerint nem tudtam, hogy létezik ilyen magyarhonban és tudok fajtatiszta kutyát is örökbefogadni. Sőt mi több! Rengeteg sok fajtatiszta kutya van a menhelyeken, akik szerető gazdira várnak...Még igazi ritkaságok is előfordulnak néha, az agár fajtamentőknél pl volt már többek között örökbefogadható afgán agár, olasz agár, ír farkas, sőt, még podenco is. 

 Fotó:cC (Szentferenc Állatotthon - Ócsa)

Magyarország sajnos az alapvető állattartási kultúrával sem rendelkezik, főleg, hogy vidéken még mindig magas azon emberek száma, akik pusztán jelzőrendszer gyanánt tartanak ebet és nem mint élőlény gondolnak rá, hanem inkább fogyóeszközként. Azt eszik, amit talál, inni meg majd a pocsolyából ihat, ha éppen esett az eső. 

A budapestiek és a városiak sem jobbak a deákné vásznánál, hisz többnyire képtelenek a saját kutyájuk végtermékét eltakarítani. Ha engem kérdeztek, én olyan büntetést osztanék rájuk, hogy közmunkában 3 napig kutyaszart kéne szedniük a tűző napon...

De sajnos Thor kalapácsa nem a mi kezünkben van, így lesújtani nem tudunk a bűnösökre érdemben, de egyet azért megtehetünk: emlékeztethetjük az illetőt arra, hogy valamit a földön felejtett. Előbb-utóbb rá fog jönni, hogyha nem akar folyton konfliktusba keveredni és leégni a többi járókelő előtt, akkor hord magánál zacsit vagy újságpapírt és kidobja ebe termékét a megfelelő helyre.

Ha esetleg valaki nem akarja ivartalanítani a kutyáját ezek után se, az legyen kedves alant a kommenteknél kifejteni észérveit (ha vannak ilyenjei...).

további infók:

Fehérkereszt Állatvédő Liga
Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány (Agár Fajtamentés)
Noé Állatotthon Alapítvány

A folytatásban: 

- mi a különbség a gyepmesteri telep (pl. az Illatos úti telep) és a menhelyek között?

- mit tehetünk mi, civilek, ha segíteni akarunk?

- látkép a nagyipari állattenyésztésről.

 Biztos emlékeztek a néhány éve tartott BKV sztrájkra. Volt aki örült neki, volt aki nem. Egyeseknek elnézték a munkahelyi kimaradást, mások 3 órával korábban indultak munkába, csak ki ne rúgják őket. Megtapasztalhattuk a gyaloglás örömeit és szépségét, előkerültek a rozsdásodó biciklik is, feltárult a budapestiek előtt, hogy néz ki belülről egy sárga busz, és rájöhettünk, hogy egyes autósok nem csak a dudáláshoz való jogukat gyakorolják, hanem önzetlen jóindulattal is bírnak, sőt!

Számomra eddig sem volt ismeretlen az útitársak toborzása, de ez a sztrájk mindenképpen kinyitotta egy szélesebb közönség szemét és új lehetőségekre mutatott rá. A Facebookon elkezdtek megszaporodni azok a bejegyzések, miszerint egy-egy autós ismerős felajánlja, hogy mikor-merre tart és hány utast tud elvinni magával - pusztán jófejségből. Egyre többen érdeklődtek ez iránt, így saját csoport is indult ebben a témában. Az emberek rájöttek, hogy az együttműködés JÓ dolog.

Ebből nőtte ki magát az oszkar.com weboldal is. Egészen komoly kialakítása van, engem azonnal a MÁV járatkeresőjére/menetrendjére/jegyfoglalójára, az ELVIRA-ra emlékeztetett.

Mivel sürgős mehetnékem támadt Gömörszőlősre, muszáj volt kitalálnom, hogyan jutunk le. Az egyértelmű volt, hogy telekocsival kell mennem, mivel a vonatjegy árak sajnos szemtelenül magasra rúgnak. Hogy miért, azt talán egy másik cikkben majd megírjuk... Legszívesebben persze azt választottam volna, de egyből ki kellett zárni a sínes utazási formát. Ismerősöknek sem volt épp szabad autójuk, így elkezdtem kutatni a neten, mert mintha hallottam volna ilyen „fuvaros oldalról”. Hamar meg is lett az oszkár, és amikor beírtam, hogy „Budapest-Miskolc”, nagy meglepetésemre kijött minimum 2-3 eredmény (minden napra!). Hirtelen minden aggodalmam elszállt és már fel is vettem a kapcsolatot az egyik Miskolc irányába tartó sofőrrel, aki egyébként nagyon jófej, nyitott, segítőkész volt egyből és még arra is rábólintott (telefonban bólintani…), hogy egy négylábú utast is vigyünk magunkkal. Mindennek a tetejébe volt még egy plusz utas is rajtunk kívül, így ez a kocsi valóban tele lett (sofőr + 3 személy + 1 agárkutya)! Az út kellemesen telt és amitől tartottam, hogy esetleg félek majd a sofőr mellett, az első 5 percben elillant; végig jót dumáltunk és a drájver még a vonatállomásra is kivitt bennünket és a cuccainkat is segített cipelni. Szóval meg voltunk hatva rendesen.

Nem úgy az Ózd felé közlekedő vonaton, ami az amúgy is zsúfolt péntek délutáni járatként még egy hazafelé közlekedő osztályt is bekebelezett, ezzel megsemmisítve az összes utas oxigén ellátását.

Amit még érdemes tudni az oszkár használatáról: egy nagyon egyszerű regisztráció után, már keresheted is a számodra megfelelő fuvart. Ha megtaláltad azt, akkor utána tudsz nézni a sofőrnek, az autó típusának stb. Mivel ez egy bizalmi-elven működő rendszer, fontos, hogy te is rendesen kitöltsd a profilodat, hogy ugyanezt várhasd másoktól is. Referenciák alapján láthatod, hogy korábban kinek mi volt a véleménye az adott sofőrről, utasról. Emiatt illik referenciát hagyni, és az is nagyon fontos, hogy hiteles legyen, amit írsz (ha mindenki kedvességből ír valamit, az remek gesztus, de tökéletesen hasztalan). A viteldíj megbeszélés alapján kerül kiszámításra, vagy már előre megadja ezt is a fuvar meghirdetésénél a sofőr. Mi Miskolcra 1800Ft/kopf jutottunk le, ami a 4200-4600 forintos MÁV jeggyel szemben nyertes. Igaz, fenntarthatósági szempontból jobb lenne, ha borulna a mérleg, de ez már egy másik fejezet.

Érdemes még előre megbeszélni a sofőrrel, ha vannak extrák, máshol szeretnél beszállni, kutyát-macskát-hódot szállítasz, babával érkezel stb. Egyébként a mi esetünkben, Borsod felé közeledve kiveséztük a sör témát, ami a kutyusra placebo effektust gyakorolt és picit oda is tett magából az autóba, de a sofőrünk erre is hiperszuper módon reagált: „ez csak egy autó, nincs semmi baj”.

Az oszkáron kívül vannak egyéb telekocsi szervező online lehetőségek, de ez mindenképpen egy jól működő rendszer, amit csak ajánlani tudok!

További útitárskereső oldalak: utazzonolcson.net, stoppolj!hu, utazzunkegyutt.hu, kenguru.hu, utitarskereso.fw.hu, elviszem.com

A cikket írta: goyci (szerkesztés, javítás, kutyás-útitárs: cC)

Magyar Nemzet - 2011. 05. 18. - Ökoterroir - Hegyi Zoltán: Hold és víz. A régebbi cikkek itt találhatók: http://mn.mno.hu/portal/mnkornyvedelem

A jövő heti (azaz a ma megjelent) Ökoterroir a spanyol uborkáról szól, nyomás az újságoshoz, talán van még mai Magyar Nemzet!

A Love Story… In Milk from Catsnake on Vimeo.

Először is: mi a különbség piac és piac között? Van kínai piac, lengyel piac, nagybani piac, vásárcsarnoki piac, biopiac, és végül a termelői piac. Miért ők vannak a listám legvégén? Mert belőlük van a legkevesebb...

Tegyük fel, hogy Gizi néninek a kertjében van 5 almafa és miután a családnak, barátoknak szétosztogatta a termést és elrakta az elraknivalót, még mindig maradt a nyakán 2 nagy kosárnyi, uszkve 10 kiló finom alma. Hova tegye? Sehova, mert nem tudja eladni a nagybanin (kinek kéne csak 10 kiló?), teszkó se veszi át, így kiülhet vele a ház elé, hátha az arra járó turisták megveszik. Vagy elvihetné a termelői piacra! Ha lenne ilyen...

Sajnos nincs túl sok. Nem érdemes megkérdezni miért...a válasz a szokásos: pénz, pénz, pénz. Az állam nem tud szakítani lóvét Gizi néne 10 kiló almáján, így nem is támogatja a dolgot, mert nem éri meg. Bezzeg a hiperszuper marketeknek minden meg van engedve, a ciános paprikától az átcímkézésig minden. Az emberek jóléte meg sose fontos, de ezt már megszokhattuk...

Döglődik a magyar piac. Vajon van esély a feltámasztására?

A társadalmi vita alatt lévő Nemzeti Vidékstratégia részletesen foglalkozik az őstermelők és a helyi piacok fellendítésével. Drukkoljunk, h sikerüljön is. Amit tehetünk, hogy elolvassuk és véleményezzük az elkészült anyagot:
http://videkstrategia.kormany.hu/hozzaadott-erteknoveles-biztonsagos-elelmiszerellatas-biztonsagos-piac

Úgy tűnik be is indult valami, van pár jó kezdeményezés, az egyik ilyen a legvadiújabb balatoni halpiac (végre nem csak hekket lehet majd vásárolni a Balaton partján), Miskolcon szintén nyílt egy termelői piac, bár az még csak kísérleti jelleggel és szerintem a legvagányabb az illegális káptalantóti termelői piac. Hogy miért? Ebből a videóból kiderül:

A holnap megjelenő Magyar Nemzetben a szokásos Ökoterrior rovat ismét arra kecsegtet, hogy beszerezzük az újságot ;)

Ez az előző szerdai cikk:

Magyar Nemzet - 2011. 05. 11. - Ökoterroir - Hegyi Zoltán: Az alma és a komp. A régebbi cikkek itt találhatók: http://mn.mno.hu/portal/mnkornyvedelem